A motiváció egyértelmű, pénz, pénz, pénz.

Az adathalászat(phising) egy olyan social engineering taktika, amelynek során a hackerek úgy próbálnak személyes vagy bizalmas információkhoz hozzáférni, hogy legitim vállalatnak adják ki magukat. Kétperces cikksorozatunkban a későbbiekben górcső alá vesszük, hogy mik azok az adathalász-támadások, miért indítanak adathalász-támadásokat a rosszindulatú szereplők, és hogyan védekezhetnek ellenük a vállalatok vagy a magánemberek.

Az egyik legnagyobb pénzügyi védelmi szolgáltató csalásvédelmi szoftverének, az Ardennek az ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy 2023-ban is növekedni fognak az adathalász-támadások, mivel egyre többen fordulnak a kiberbűnözéshez pénzügyi haszonszerzés céljából.

“A gazdaság idei visszaesése szinte biztosan azt eredményezi majd, hogy 2023-ban az egyének többletkockázatot vállalnak a csalás elkövetése érdekében, de sok pénzügyi szervezet még mindig nincs felkészülve arra, hogy felismerje az összehangolt és célzott csalási támadásokat, és fellépjen ellenük” – magyarázza.

Ez a pénzügyi haszon származhat abból, hogy a magánszemélyektől személyes vagy banki adatokat gyűjtenek, és azokat felhasználják vagy eladják. A nyereség a vállalatok birtokában lévő bizalmas információkhoz való hozzáférés révén is megszerezhető. Ezt megtehetik azzal a céllal, hogy megzsarolják a vállalatot, vagy hogy az ellopott információkat eladják más rossz szereplőknek a sötét weben.
Az adathalász-támadások száma 2022-ben ugrásszerűen megnőtt: a nemzetközi konzorcium és csalásmegelőzési csoport, az Anti-Phishing Working Group 2022 első három negyedévében összesen 3 394 662 adathalász-támadást regisztrált. Az első negyedévben 1 025 968 támadás történt, ami a harmadik negyedévben 1 270 883 támadásra nőtt, és mindegyik negyedév rekordot döntött, mint az APWG által valaha megfigyelt legrosszabb negyedév.

Ne feledjük a kibertérben is ugyanúgy rablás áldozatai lehetünk, mint egy sötét sikátorokban, csak nem vesszük észre azonnal, hogy kiraboltak!